Hát jah.
Ma az arany János utca közlében ebédeltünk második X-em betöltése alkalmából, így miután a bazilikánál felállított adventi koszorút “megcsodáltuk” (…), egy hirtelen ötlettől vezérelve elzúztunk a Vörösmarty téren található kis karácsonyi zsongásba.
Egyszerűen imádok ott lenni.
Mindenki forralt bort iszik és zsíros deszkát töm magába, az emberek hallgatják a népzenét, a kisgyerekek elvannak, táncolnak nyalókáznak, az idősek bámészkodnak, leülnek kajálni, rengeteg a külföldi, és itt a boltokban is simán elfér egymás mellett a Dávid csillag alakú süti és a Történelmi Magyarország-os pólók és kitűzők…
Ilyenkor nem tud idegesíteni sem a hideg, sem a nyomor, sem az árak, egyszerűen csak elvagyok, miközben ámulattal figyelem a kovácsolt nyakláncokat, az üvegből készült mütyüröket és a többi kézműves dolgot.
Persze, ilyen minden nagyvárosban van, de valamiért ez az egy nagyon meg tud fogni.
Lehet a sógoroknál szebb és nagyobb, de nekem ez is elég. 
Aki teheti mennyen el egyszer ide, és vegyetek sok illatos szappant. Unisex ajándék powa!!!
Megj.:
Köszönet azoknak, akik felköszöntöttek. Saját szüleim szülinapját nem tudom, évszámokkal és dátumokkal engem tessenek békén hagyni! 
![[w00d00] AMV Studio](http://benyoboy.files.wordpress.com/2009/08/banner_0.gif)
