h1

Első RPG-s élményem (+ szavazás)

2012. május 6.

Ennek is eljött a pillanata és egyáltalán nem számítottam rá. Nem is volt a héten poszt, többek között ezért is. Régóta vágytam egy bizonyos játék kipróbálásra, még régi PC-s korszakomban (és akkor ebből mindenki rá is jöhetett melyikről beszélek) ismerkedtem meg vele minimálisan (megemlítve még a magyarok és az RPG Maker által készített Aranykulcs és Amnézia játékokról) és azóta lappangott bennem a gondolat, hogy ezt egyszer ki kell próbálnom jobban.
De hát ez egy RPG.
Ez egy rohadt szerepjáték.
A stílus mindig is taszított magától (kivétel a Diablo II, de az inkább hack’n’slash (amit szintén rühellek) illetve a Sudeki, ami inkább volt egy több-stílusból által kotyvasztott remek valami, mint egy könnyen behatárolható mű), a J-RPG stílusról meg inkább nagyon nem nyilatkozok (de pláne a populárisabb sorozatokról). Volt egy bő másfél hét szünetem, Miki barátom állandóan cipelte magával a konzolos összejövetelekre, úgyhogy rászántam magam és kölcsönkértem.

Ez a játék a FallOut 3 (GOTY Edition) és nincs mit szépíteni: nagyon beszippantott, nagyon magával ragadott és egyik legnagyobb játékélményeim egyike (annak ellenére, hogy tudom, az első kettő magasan veri, de hát valahol el kell kezdeni). A rászánás nem ment könnyen, egy véletlennek köszönhető. Achi barátom egyszer az említett konzolpartin hajnalig Skyrim-ezett, ami megtetszett. Csak néztem, kipróbálni nem akartam, de volt benne valami, amit úgy éreztem, muszáj én is kipróbáljak. Meggyőzött. Ennek eleget téve meg is rendeltem ezt:

(további (jobb minőségű) képek itt: WeCollectGames)

De, ezzel egyelőre nem játszok, majd csak diploma után. A FallOut 3-at majdnem fél óráig a kezemben tartva bámultam az ágyam szélén. Nem voltam benne biztos, hogy elakarom kezdeni, nem akartam csalódni, meg féltem is egy picit, milyen lesz, hiszen ez egy teljesen új világ, harcrendszer, amit azelptt sosem tapasztaltam meg jobban. Aztán beraktam a lemezt és elkezdődött minden.

Jelenleg 19-es szinten vagyok, fő sztoriból egy küldetés van hátra, fontosabb mellék küldetésekből két egyszerű, plusz a DLC-k. Egész jól haladok, annak ellenére, hogy szeretek sokat mászkálni, lootolni és eltévedni (a rommá bombázott Washington DC-ben nem is olyan nehéz). Annyira pozitív a karakterem, hogy poénból Megaton városát elpusztítva nem negatívba hanem neutrálisra estem vissza. A város amúgy tök logikusan egy működő, fel nem robbant atombomba köré épült. Rengeteg popkultúrális referenciát találtam benne, imádok beszélgetni, szeretem a ghoul-okat (akik történetei valós atombomba-támadás túlélők beszámolóiból lettek kialakítva) és a power armorokat. A statjaim és a választott perkeimre is büszke vagyok, igaz, nevet nem tudok kitalálni, ami snassz. A BenyoBoy olyan hülyén hangzik karakter névként, ráadásul sosem magamat csinálom meg a játékban (és még csak nem is nőideálokat faragok) hanem 99%-ban valami vadóc tarajos punkot, kemény cuccokban, aki amúgy tök rendes. Design, na. Úgyhogy két napi alváshiány után 11-kor az ágyamon ülve Trevor Phoenix-re kereszteltem az avataromat. Először Burton C. Bell-t akartam, mivel hazafele az előző posztban hallható új Fear Factory számot nyomattam, de aztán addig szórakoztam, míg ez nem jött ki belőle. Az egész születés, illetve a Vault 101-os gyerekkori emlékek azonnal magába szippantottak, nagyon beleéltem magam az egészbe, a S.P.E.C.I.A.L. skillek kiválasztásától kezdve a karaktergenerálásig minden hatalmas ötletességgel lett megalkotva, az apánkat alakító Liam Neeson pedig szintén nagyon hatásosnak bizonyult. Kiérve a nagy poszt-apokaliptikus semmibe nagyon elveszve éreztem magam, nem tudtam ki barát, ki ellenség, tényleg hova mehetnék, mi mire való, de aztán lassan, de határozottan belerázódtam és mondhatni több, mint jól megy a játék. Ugyanakkor meg is szenvedek vele, hiszen a PS3-as fagyások és frame-rate problémák határozottan jelen vannak, a különböző szörnyek, gusztustalan dolgok és a hirtelen semmiből rád támadó valamik iránti határtalan félelmem pedig még jobban megizzaszt. Az elhagyatott, véres folyosókkal teli Vault-ok, azok a rohadt vízből kimászó óriásrákok, a hátad mögül rád rontó randa óriáspatkányok vagy a sarokban hörgő, rángatózva futkorászó agyatlan ghoulok nagyon megnehezítik a dolgomat, de szerencsére van TPS nézet, illetve van egy szinte hallhatatlan segítőm (Fawkes), aki azért csillapít ezeken a dolgokon, de hát na, handicap az mindig van.

Nem tudom mi lesz a vége, meddig jutok, de hogy határozottan tetszik és órákig tudnék mesélni, az is biztos. Ja, és kérlek, könyörögve kérek mindenkit, a következő játékokkal ne baszogasson senki, hogy próbáljam ki/játsszak vele, mert NEM érdekelnek, hidegen hagynak, vagy nem tetszenek (+ ezek keverékei) vannak más játékok is, amikkel elvagyok. Szóval: Dragon Age, Final Fantasy, Persona, Diablo III, World of Warcraft, Ultima. Köszönöm.

 

A végére meg egy OFF, szavazás-szerűség:
Van-e igény egy podcast-re (a Konzolgazmuson kívül)? Zenés témában, jelleggel menne, lemezeket mutatnék be, zenés híreket elemeznék, véleményeznék, hasonlók. Szóval ami a blogomon is szokott lenni, csak nem írásban, hanem hanggal.

Reklámok

11 hozzászólás

  1. Pedig a hardcore rajongók, hogy szidják Fallout 3-at istenem. :ĐĐĐ
    Anno minket is nagyon megfogott, két karakterrel is végigvittük, az egyik egy Zorg kinézetű jófickó volt, a másik pedig egy kékeszöld hajú badass kannibál csaj, élmény volt. :}
    New vegas is jó, de 3-hoz képest sztem nagyon meh volt már csak amiatt is, hogy görcsösen ki akarták zárni az előző részt és mindenhol csak az első két részre volt utalás, valljuk be, hogy elég gyerekes és genyó dolog. Azonkívül pedig nem rossz a történet, de nekem végig azaz érzésem volt, hogy ezt már láttam valahol, szóval nem hatott meg annyira a dolog.
    Japp Fallout 3 RULZZ big time.

    Skyrim pakkhoz gratu, azonban szvsz elég necces döntés volt konzolra megvenni, mert buggy as hell! >.<"
    Bő két hónapja kezdtük és a kezdeti fellángolás után kellett a pc-nek egy kis vérfrissítés, úgyhogy egy ideig abbamaradt, aztán most az utóbbi hetekben előkapartuk a régi mentéseket és a főszálon kívül bekalandoztuk a világ 80-90%-át.
    Aztán pont a mai napon úgy döntöttünk, hogy végigvisszük a főszálat, ami 60+-os szintű karakterrel pikk-pakkra megvolt (kicsit meg is lepődtem O.o), vagyis hát előtte szívtunk rendessen, mert az egyik fő küldi kiakadt és fél napig tartott, hogy mindenféle parancsokkal előteremtsük a megfelelő feltételeket a továbbjutáshoz (Curse you E****n!!!), szóval reménykedj, hogy van már hozzá patch, különben te is egyenként fogod a hajszálaidat tépkedni. 😀

    Ami meg a podcastet illeti, részemről harjá! 🙂


    • Igen, sok FallOut-os haver mondta, hogy a 3 mennyire szar, de nekem nagyon tetszik. Ha ez szar, akkor nem merek belegondolni, hogy az első kettő milyen lehet,de szerintem kezdésként ez se rossz. 😀 A harcrendszer barátságos, a történet és a karakterek lebilincselőek, más nem kell ide szerintem. Meg a rádióadások is nagyon tetszenek (Three Dog rádióját hallgatom, igaz, a vonításai már kezdenek az agyamra menni).
      A Skyrim nem bugos konzolon, van rá patch, viszont annak ellenére, hogy butítottak a grafikán, rengeteg a fagyás és a frame rate probléma. Ezt tapasztaltam a FallOut 3-nál is. Slyrim-ot meg már csak azért is beszereztem volna, mert benne van Alexander Brandon. Igaz, most nem zeneszerzőként (Deus Ex, Unreal Tournament, Jazz Jackrabbit, hanem szinkronszínészként. 😀 Elvileg a főboss hangadója.
      Podcast egyre jobban érik, csak legyen türelme végighallgatni a hallgatóknak azt a sok szart, amit pofázok (azért lesznek benne zenei részek is). 🙂


  2. Lehet nekem is ki kéne próbálnom .
    Ha azt írtad volna, hogy ajánljunk más RPG-t, akkor sem tudtam volna címeket mondani. Mostani RPG-k közül mind gyenge. Amikhez szerencsém volt egyik sem tudott lekötni. Hiányzik a jó régi PS1-es RPG-s hangulat. 😦 Inkább Uncharteddel , Resident Evillel és Metal Gearrel játszom. 🙂 Meg szeretném majd beszerezni az Assassin’s Creedet is, amint lesz pénzem.


    • “Hiányzik a jó régi PS1-es RPG-s hangulat.”
      Hasonlóképp vagyok csak éppen a túlélő horrort hiányolom nagyon, bár az utolsó Silent Hill valamennyire kielégítette az erre vonatkozó vágyaimat (mégha az ellenfelek bénák is:D). :]
      De azért annak kifejezetten örülnék, ha lenne több nem_akció_orientált cucc is a témában és ha minden igaz, akkor lehet reménykedni, mert Shinji Mikami átállt a Bethesdásokhoz és erőteljesen készül valami szupertitkos horror projekttel! \m/ ^w^


  3. Na Benyo, csak megtértél? =D

    Ahogy nézem, te is inkább az egyedül kalandozós, felfedezős fajtára vagy vevő, akárcsak én. =) Fallout 3 jó választás, már csak azért is, mert nem feltételezi, hogy ismered az előző részeket. Amúgy az előző részek inkább stratégiai RPG-k voltak, sőt az első 2 még körökre osztott volt (amit tudom, hogy utálsz). Talán annyi előnye volt csak a régieknek az újjal szemben, hogy több volt benne a humor, illetve inkább a véresebb, darkosabb vonal felé húzott el.

    Skyrimból nekem ugyan ez a verzió van, csak egy DVD. Ha a Fallout tetszett, akkor szerintem ez is tetszeni fog, hisz ugyan az a cég csinálta, csak ez fantasy. Konzolon a frammel lehet majd gondod, ha például sok varázslat effekt megy egyszerre, legalább is haveromnak Boxon ennyi volt.

    Amin inkább érdemes lesz eltűnődnöd a Skyrimnál, hogy milyen irányba szeretnél majd menni? (harcos, mágus, zsivány) Mert eléggé eltérő taktikát igényelnek. =)


  4. Nagyon szép a Skyrim csomag, jó játékot a diploma után! : )

    Szeretem a szerepjátékokat, az egyik kedvenc műfajom (de csak a WRPG, a grindelős japán RPG-khez egyszerűen nincs türelmem), a Bethesda játékait viszont pár nap után mindig megunom. Szépek és irtó hangulatosak, de kicsit olyanok, mintha egy offline MMO-t játszanál. Rengeteg a sablonos küldetés, az NPk java felejthető és minél tovább játszod, annál durvább bugok jönnek elő, a modding community meg… uhh. 😀 Ami megfog a TES játékokban, az a környezet felfedezése, a lore és a hangulat, de pár nap után az is elveszti a varázsát, amikor rádöbbenek, hány órát kéne beleölnöm ahhoz, hogy mindent megcsináljak és felfedezzek, amit akarok.
    A karaktertápolgatást is élvezem ideig-óráig, a Morrowind óta mindig félszemű, marcona képű harcos-tolvaj dunmer fickókkal játszom és dual wieldre, meg íjászatra gyúrok. A Skyrimban imádtam a barlangok kitakarítását, csak egy idő után már nagyon imba volt a backstab sebzés. 😀

    A Fallouthoz sajna nem értek, egyik nagy hiányosságom, de még régebben megvettem az első két részt és tervezem is a bepótlásukat minél hamarabb.

    Podcast jöhet! : D


    • Mondjuk mihez képest sablonos ugye, mert a DAO, Kotor is bővelkedett azért jó pár öld meg ezt, szedj össze ebből-ennyit típusú tipikus RPG questel. =)

      Bethesda RPGi legalább fejlődnek. Ügyelnek arra, hogy a guild questek minden résszel egyre érdekesebbek legyenek, és az NPC-k is egyre inkább éljenek, ne csak álljanak éjjel nappal ugyan ott, ugyan abban az egy szögben bambulva.

      Skyrimban már az sincs, mint az előző részekben, hogy 100 óra játékidőből 40 táperkedéssel megy el, hogy szintlépéskor meglegyen a X5 attribute. Ráadásul a craftolás, ami mindig is a gyengesége volt a szériának például a rivális Gothichoz képest, végre átlátható, hasznos formába került át.

      Erre legjobb példa az armorer… Morrowindba, Oblivionban semmi értelme nem volt a skillnek, mert baromi lassan, nehezen fejlődött, és a kovácsok amúgy is kijavították neked a sérült fegyvereket, páncélokat, vállalható költségen. Skyrimban ehhez képest az egyik leghasznosabb skill lett, a mágusokat kivéve mindenkinek érdemes erre is gyúrni.

      Backstab az akkor lesz igazán durva, ha megszerzed az ancient brotherhood armort, és a Mehrunes’ Razort. =D


      • Mehrunes Razorral meg mindenféle + skillekkel/armorral sneakből 30x sebzést tud a miénk bevinni, elég poén mikor egy mamutot egy csapással elterít egy ‘nyamvadt’ kis khajiit lány . XD

        Am, Daedra küldetések szvsz a legjobbak a játékban! :3


        • Ja azok jók lettek. =) Nekem még a Forswornos összeesküvés tetszett, meg amikor a vámpírok el akarják foglalni az egyik falut.

          Razor már önmagában is cheap, hisz ugye az a passzív képessége, hogy minden ütésnél esély van instant killre, ráadásul sose merül ki belőle a bűvölés.


  5. 🙂 Rég olvasgattam nálad. De most jöttem kicsit, és azt mondom: Nem kell szeretni az rpg-t. XD Szereti helyetted más. Final Fantasy forever. :)) – ismersz, tudod, hogy ez nem cseszegetés, de nekem ezt muszáj volt XD –
    Amúgy jól néz ki a pakk, amit vettél. Azt hiszem egyik havernak is megvan.


    • Köszi szépen! 😀
      Nem mondom, hogy nagy RPG-s leszek (a JRPG még mindig nagyon távol áll tőlem) de a Bethesda játékok tetszenek. Haverod meg örülhet, mert ez a limitált Skyrim bizony egy rendkívül ritka darab, nagyon kevés jött csak be az országba! ^^



Írj valami szépet. Vagy ne.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: