h1

Quit the Exit

2012. július 9.

Mint ahogy a Google fordító is olcsó humorforrás, hasonlóan olcsó és könnyen beszerezhető éhségcsillapító a rendszeres magazinolvasóknak a hetente megjelenő, ingyenes programajánló kiadványok. (Pesti)Est, Flyerz (ami már szinte teljesen eltűnt) és az Exit, amit amúgy nem is olyan rég vett meg az Est. A három közül az Exitet mindig jobban kedveltem, fiatalosabb hangvétele miatt és amúgy remek koncertajánlói és zenés hírei/cikkei miatt.

Mindez azonban már a múlté.

Az utóbbi számokban ugyanis olyanokat produkált ez a valami, amit régen én “jókis Exitnek” neveztem, ami bizony egy picit azért meg-megöli a hazai újságírást, mint szakmát. Persze, ezek a cikkek rövidek és egyszerűek, mint a faék, de egy minimális igényességi és objektivitási szint azért volt bennük.

Még mindig múltidő.

A poszt már korábban megfogalmazódott bennem, akkor még a “Magyar Újságírás Halála” címmel. Az első intő jelek egy nemrégiben megjelent film”kritika” kapcsán merültek fel bennem. A Börtönregény című akciófilmről volt szó, amelyben az általam nagyra tartott Mel Gibson (Halálos Fegyver sorozat) a főszereplő. Nos, aki olvas egy kis bulvárt, az tudhatja, hogy az utóbbi években (de amúgy az utóbbi két évtizedben) enyhén nem túl polkorrekt viselkedéseiről és megnyilvánulásairól volt híres: rasszista, homofób, antiszemita (?), szexista megjegyzések, verekedések, családon belüli erőszak, ivászat, satöbbi. Természetesen a zsidóságra nézve kényes megjegyzések lettek a legjobban felkapva (mi más?), ami amúgy az európai zsidó bevándorlók által alapított Hollywoodban nem ritka (lásd még: John Travolta, Charlie Sheen, David Clennon). A mostani filmjéről pedig természetesen ki más írhatta volna ajánlót (merthogy alapvetően a programajánlók lényege az ajánlás és nem a kritizálás, de ezt ők tudják a legkevésbé), mint egy, a zsidó vallását és homoszexualitását nyíltan felvállaló fiatal, Steiner Kristóf (akit amúgy szintén remek műsorvezetőnek és szinkronszínésznek tartok). Természetesen annak rendje és módja szerint lehúzta a filmet, és már a lead-ben (!!!) elsütötte az antiszemita ütőkártyát, ami még számomra is meglepő volt. Most abba ne menjünk bele, hogy egy újságírót mennyire lehet újságírónak nevezni, ha egy emberről nem a munkássága, hanem a származása/politikai nézetei jutnak először eszébe (és ez alapján is építi fel az írását), de az, hogy ennyire nem tud elvonatkoztatni valamitől, az teljességgel elfogadhatatlan. Az ő szemszögéből bátor tett volt, hogy “igen, most megmutatta”, de higgyétek el nekem, ennél nagyobb öngólt nem sokan rúgnak ám maguknak. Természetesen nekem is van politikai nézetem, de ha valamiben, akkor a művészetben ez nem tükröződik és nem is szabad senkinek sem. Megismétlem: SENKINEK sem! Attól, mert a jobboldalt erősítem, ugyanúgy hallgatom Leonard Cohen, a Beastie Boys, a T.Rex, George Michael munkáit és még sorolhatnám több száz soron keresztül, akiket elvileg utálnom kéne. De nem, nem teszem, mert egy művészt a munkái alapján kell megítélni és ez az alap, a legelső szabály, amit be kell tartani. Ezt ő nem tartotta be és 2012-ben még mindig itt tartunk. Csodálkozunk, hogy nincs előrelépés?

Na, de mi van a zenei cikkekkel?

Itt talán még nagyobbak a gondok, leginkább “tommygun” óvodás-szintű cikkei, amelyekben annyi és olyan szintű tárgyi tévedések találhatóak, amiket még a Blikk is megirigyelhetné!

Az első ilyen tökön rúgást már nem tudom, melyik torzszülött írásánál találtam, de a lényeg, hogy “gagyi nu-metal”-nak degradálta le többek között a P.O.D.-t és a Limp Bizkitet. Bár gagyinak őket nem nevezném, valóban nu-metalt játszanak… és vajon mi volt a harmadik nagyszerű együttes, akit közéjük sorolt? Hát nem a kibaszott Alien Ant Farm-ot?

Csak egy kép:
Ez a Last.Fm-ről lett kiollózva, amely a legnagyobb zenei közösségi oldal. A bio (vagyis a bandát bemutató szöveg) a Wikipédia oldalról lett bemásolva, amely már rögtön az elején tisztázza, hogy ez egy alternatív rock banda. Alul láthatjátok a tageket, amik olyan címszavak (minőségjelzők, stílusmegnevezések), amit a hallgatók adnak. Minél többször használnak egyet, annál előrébb kerül az. Az első ötben sincs benne a nu-metál.

Tudjátok miért?

MERT KÖZÜK NINCS A NU-METALHOZ ÉS SOHA NEM IS VOLT!!!

Ez ilyen egyszerű. Arról nem is beszélve, hogy az AAF egy nagyon igényes zenekar, hihetetlen jó slágerek tömkelegével, csak párat bemutatnék engedelmetekkel:
Smooth Criminal: az egyik legjobb Michael Jackson feldolgozás
Movies: az egyik legnagyszerűbb fejhajtás a filmek világa előtt, természetesen egy humoros és remekül megrendzett klippel, amelyben a 2005-ben elhunyt legendás Noriyuki “Pat” Morita is szerepel. Ebben minden benne van.
These Days: a videoklip, amelyben letartóztatják a zenekart. Nem, ez nem megrendezett videó, minden reakció és esemény valós. Nem sok banda mondhat ilyen klipet a magáénak, arról nem is beszélve, hogy ez az egyik kedvenc számom (nem csak a bandától, úgy anblokk). Csak hallgassátok végig, tökéletes! Még a rapperek is táncolnak rá. Na, erről ennyit! 🙂

Gagyi nu-metal? Nos, az egyetlen gagyi az a “tisztelt” cikkíró!

De várj, ne hadd, húmá! Kijött az angol dallamos hard rock egyik legnevesebb zenekarának, a The Cult-nak az új lemeze! Nézzük, erről mit ír a “kolléga”?

“Már a Born into This sem volt életművük kiemelkedő sarabja, de a Choice of Weapon még annyi izgalmas pillanatot sem tartogat, mint 2007-es elődje” illetve “egy ilyen kaliberű zenekartól […] édeskevés”.

Nos, abban egyetértek, hogy a Born into This valóban egy gyenge, sőt, az együttes leggyengébb lemeze. Ám a CoW-vel visszatértek ahhoz a korszakhoz, amivel anno a legnagyobb sikerüket érték el (Love, Electric, Sonic Temple). Ez meg is látszik, hiszen a kanadai toplistán rögtön a 15-ik helyen nyitott és a kritikák is meggyőzőek. Várjunk, ezek után érdekelnek valakit a kritikák? Mit mondanak a rajongók?
“New albums cool, good to hear they ain’t lost it.”, “New album best album album of 2012!”, “great album. so glad that the cult is still putting out quality stuff “, “Must agree, its amazing.”, “New album is rad, bought it yesterday and found it had an ep in it as well, awesome to hear the Cult kicking ass again!”, ” Can’t stop listening to the new album. Didn’t like Lucifer at first, but now do. Love every song!”, stb. (forrás: Last.Fm shoutbox). Plusz a nagybátyám az egyik legnagyobb The Cult rajongó és amikor vidékre utaztunk ketten, természetesen kiírtam neki és be is rakta. Mindkettőnk egybehangzó véleménye az volt, hogy ez egy klasszikus, tökös rock’n’roll album, a klasszikus The Cult hangzással és fényévekkel jobb, mint az előző.

Külön poén, hogy a “cikkíró” 5 pontot adott neki a 10-ből. A cikkel szemközt szintén van egy ötpontos lemez, ami az új Far East Movement electro-borzadálya lett.

Hallgassátok meg a két együttest és döntsétek el, melyik lemez éri meg az 5 pontot és melyik többet:


Ezek után van még kérdés? Az Exit egy ingyenes magazin és bár kezdetben minőségi cikkek voltak azért benne, ez mára teljesen eltűnt. Még az ingyenes “árát” SEM éri meg, én kérem ki magamnak a papír nevében, amire kinyomtatják ezeket a minősíthetetlen cikkeket.

Reklámok

Írj valami szépet. Vagy ne.

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: