Archive for 2008. december

h1

HNY

2008. december 31.

Szóval B.U.É.K. mindenkinek! 😀

Aztán csak óvatosan a metállal, az anime nézéssel és természetesen a blogolással. 😀

Aztán jövőre is várok a már megszokott kedvességgel és szeretettel mindenkit a blogomon! ^^ 😀

h1

Boldog karácsonyt mindenkinek!

2008. december 24.
h1

BMA 2008

2008. december 20.

Nagy valószínűséggel az év utolsó posztja lesz. Sajna egyre ritkábban tudok írni, de igyekszem a továbbiakban NEM elhanyagolni a blogomat. 🙂 Hát, szép év volt, kipróbáltam ezt is, és a megimsert emberek miatt, az élmenyek, kommentek, a társaság miatt nagyon megérte, és remélem, hogy bírni fogom a továbbiakban. Már csak ezekért is.
Szóval, álljon itt egy kis zenei toplista, ami a Benyo’s Music Awards (BMA) címet kapta. Ez az első, ilyet még nem csináltam, és ha elfogult is lett, korrektebb, mint a többi. 🙂
Ha esetleg nem találkoznánk: kellemes ünnepeket kívánok mindenkinek.

Akit meg érdekel a lsita:

Read the rest of this entry ?

h1

AMV-Art 2.0 verseny @ AnimeKarácsony

2008. december 14.

Nohát. 😀 Hát köszönöm megint, ez az év végre nekem is hozott valamit. 😀 A pénteki Lurdyházas összedörrenésben volt egy hivatalos AMV-Art 2.0-ás verseny, ahova 2 (sajna régebbi) munkámat neveztem be: az Everyday Suicide és Reversed Mecha című munkáimat. A Reversed Mecha ötödik, az Everyday suicide második lett az AnimeCon-os versenyeken, és bíztam, hogy valami hasonló fog kialakulni itt is. A zsűri Akció kategóriába sorolta be a Reversed Mecha-t, ami be is került a legjobb 3 közé. Akcióba tudtam, hogy nem nyerek, mert Christian és LuMiErE munkái is nagyon odacsaptak, és a tipp be is jött, mert Lümi nyerte a kategóriát. Az Everyday Suicide-ot, amit meglepően jól fogadtak (mind szakmai (vagyis én úgy tudom), mind közönség (anno a Con és Lurdys is)), így azzal nyertem is. Igazából minden évben, minden versenyen a közönség előtti vetítésre megyek rá, így nagyon örültem, hogy megnyertem a Character Profile kategóriát, ahol LuMiErE és Ritka is bekerült. Igaz, Ritka-nak szurkoltam, de azért így is örülök. 😀 😀 😀 Az oklevelet (első, amit kaptam életemben) meg most sajna nem tudom berakni ide, mert apám elvitte bekereteztetni. 😀 😀 😀 Szóval habár extra rövid ideig maradtam, és alig találkoztam emberkékkel (szerencsére az AMV-s társasággal tudtam váltani (szó szerint) néhány szót), nagyon jól éreztem magam. Ami extra jó pont volt, hogy minden kategóriát más nyerte, így rajtam kívül még LuMiErE, Christian, Mystyk, Baysi,Trisa, Kaxi és Killer kapott díjjat. Aki még egyértelműen megérdemelte volna, az Andyme és Ritka, de bízom benne, hogy jövőre ők is nyernek. Amúgy apám is ott volt, és az enyémeimen kívül a legjobban Andyme – Perverted Thoughts című munkája nyert el a tetszését. 😀 Utána meg afterparti (merthát ezt megkell ünnepelni), így éjjelig Tekken-eztünk, Tenchu-ztunk és pizzát zabáltunk. 😀 Szóval, mégegyszer köszönöm a zsűrinek, a közönségnek (a Reversed Mechanál meglepően nagy tapsot kaptam), akik segítettek, meg mindenkinek. 😀

Jövőre megpróbálom tartani, az eddigi “színvonalamat”. 😀

h1

Most éppen ezt tolom:

2008. december 11.

—> Jobb oldalt egy újabb kis box-ot találhattok, ahol az éppen aktuális gamémat tolom. Azért írom ki, mert nagyon ritka, hogy játszok, és hátha érdekel valakit. 😀 Tegnap kaptam meg a Tenchu:  Fatal Shadows c. PS2-es gammát. Igazából nagy Tenchu-s vagyok, nagyon imádom a játékot, de PS2-re még nem volt egy sem, így bemelegítésként ezt vettem meg (mivel a Wrath of Heaven a legjobb PS2-es epizód). Nos, az első meglátásom az, hogy igaz, amit a sajtó írt. A pályák hülyén vannak felépítve, az ellenfelek intelliganciája… öö… hiányzik…, de amúgy nekem eddig tetszik. A hangulat jó, a killmove-ok is faszák, a kamerát úgy mozgatod ahogy akarod (kell is mivel az automatikus  kamera az egy rakás szar), és a LEGJOBB OST-je is ennek a résznek van. A Tenchu-knak alapjáraton istenkirály a zenéje, de ennek kifejezetten überfasza, köszönet Noriyuki Asakura-nak. Szal’ habár nem a legjobb, ellehet vele lenni. Viszont, mivel maximalista vagyok, így elég necces kivégezni a játékot. Az összes pályát (mindennel együtt 18), mindhárom nehézségi fokozaton, mindhárom verzióban (máshogy vannak elrendezve az ellenfelek, és más utat járnak be), mindkét karakterrel kell levinni. És mivel maximalista vagyok, Grand Master fokozat alá (most itt ez a legnagyobb, nem a Ninja Master) nem megyek. Szal’ elleszek. Rin meg a LEGSZARABB karakter. Teljesen használhatatlan, egy fos, komolyan, ezért kellett kihagyni Rikimaru-t??? Áhh… na mindegy. Azt hittem hamarabb viszem le, így viszont egy kicsit hoszabb lesz. 😀 Kívánjatok sok sikert, és jó ninjahentelést. 😀

Ja, és sikeresen leformáztam az egyik memokártyámat. A fele bad sector volt, így viszont meg tudtam menteni. 😀 Akit érdekel, hogyan kell, az írjon rám nyugodtan! ^^

h1

Szalagavató After, de nem Parti

2008. december 9.

No, megvolt a szalagavatóm is. Igazából minden jól ment, ugye sokat nem szerepeltem, de a Slayer: Raining Blood-ra való belezésünkről hamarosan rakok fel videót! 😉
Szóval, SSY-vel, Corpsegrinder-el és Vic-el megvolt a tánc, majd afterparti, mert (istentudjamiért) kell. Ugye, volt egy hivatalos, ahova valahogy nem akartunk menni. Késöbb megváltozott egy mégszarabb helyre, ráadásul kiderült (amikor fél 12-re odaértek a többiek), hogy a lefoglalt hely nem is volt lefoglalva. Szóval 21:15 körül elkezdtünk szervezkedni. 😀
Már kész volt minden, eredetileg apámmal és aktuális barátnőjével mentem volna a kedvenc pizzériámba, ami a Stefánia úton van. Ám de szerettem volna azért haverokat is vinni. SSY és Corpsegrinder mindenképpen jött volna, Vic sajna nem ért rá, de így legalább befértünk volna a kocsiba. 10 percre rá kiderült, Vic is jönne, SSY haverja, Tamás is, plusz Corpsegrinder enyhén bebaszott 6 fős társasága. Na igen, így nem igazán fértünk volna el, így apámat útjára engedtem.

Hiba volt.

A 100%-ig emberméretű és arányú bábut ugye nem hagyhattuk ott, ráadásul a videókaziszalagokon kívül ruhákkal is tömve volt, amik az iskola tulajdonát képezték, szóval valahogy mindenképpen elkellett juttatni egy biztonságos helyre. Apám nem jöhetett szóba, mert ő elment, és persze kiderült, hogy Corpsegrinder és társasága már leléptek kocsmázni (ahol késöbb egy elég jelentős fővel operáló skinhead banda meg is kergette őket). Ez így szar volt, mert 4-en voltunk megint, és így már befértünk volna a kocsiba. Így viszont a zuhogó esőben kellett BKV-znunk. Nosza, fel a HÉV-re ám előtte Tamás belelépett egy akkora pocsolyába, hogy térdig majdnem el is merült. Fasza, parázott, hogy felfázik, így mindenképpen haza akart menni átvenni a cipőjét. De ha már otthon van, nem akar eljönni tovább, mert minek. Mi meg mondtuk, hogy de. Ebből egy álló vita alakult ki, és csak tetl-telt az idő. Ráadásul az addigra az esővíztől háromszorosára duzzadt babát is valahova elkellett rakni (ugye az magunkkal vonszoltuk az utcán és a HÉV-en is). Felültünk a HÉV-re, ahol mindenféle mókás pozícióban lefotóztattuk magunkat a kibelezett emberrel, az utasok nagy örömére. Megbeszéltük, hogy átvisszük a babát SSY-hez, mert Tamással szemben lakik. Ez így le volt tárgyalva. Leszálltunk a HÉV-ről, és innentől kezdve (22:00 körül) egy darab BKV járművel sem találkoztunk semmilyen formában. Pénteken. Vicces.

Rajtam kívül mindenkinek volt jogsija, így rá is kérdeztem, ugyan mi a faszért nem megyünk innentől tovább autóval. Vic messze lakik, SSY-nek nincs kocsija, Tamás nem válaszolt, mert a bábut hurcolta a HÉV megállóban. (Poénosan) ráüvöltöttem (ám torkaszakadtamból), hogy: “MI A FASZÉRT NINCS ITT AZ AUTÓD, HE?”. Tamás vette a poént, és mivel remek hangutánzó, így echte ugyanolyan hangon, ám egy fokkal magasabb hangerővel válaszolt: “AZÉRT MERT NINCS RAJTA TÉLIGUMI BAZDMEG”!. Ettől olyan szinten elkezdtünk röhögni az utcán, hogy begörcsölt a gyomrom, és elkezdtem bőgni. Tamás illetve remekül tudja utánozni egy éppen megerőszakolt 4 éves kislány üvegrepesztő sikítását olyan hangerővel, hogy bedugul a füled. Ezt el is nyomta random feltevésből kétszer, amitől mégjobban elkezdtünk röhögni. Persze közben vittük a kibelezett bábut. Mellettünk a buszmegállóban állt egy idős néni, aki olyannyira össeszarta magát (mindenkin tök fekete ruha, ráadásul Vic még a kommandósmaszkját is felvette), hogy elrohant, nem tudjuk hova. Ezúttal is elnézést kérünk. A zebrán egy autós is ránkdudált (az élethű bábu miatt valszeg), és a panelok között vígan üvöltözve, káromkodva és sikítozva (ekkor már 22:30 is lehetett) egy kibelezett emberrel átkeltünk.  Gyanúsan kevés járókelővel találkoztunk, és aki szembe jött az általában valamilyen másik irányban elfutott. Mindegy. Tamás átöltözött, SSY-nél lebasztuk a bábut, és továbbálltunk. Közbe húszszor felhívtam apámat, aki a pizzériában várt ránk. Kérdeztük, hogy mennyi egy pizza, mert lehet nincs annyi pénzünk, mindjárt ott leszünk sötöbö. 22:45 körül beálltunk a 82-es trolimegállóba, ahol 23:45-ig álltunk. Egy troli sem jött, és természetesen szétázva, lábunkat lejárva, berekedve álltunk ott, mint egy hatalmas fasz. Szomorkodva elbúcsúztunk egymástól, és elsétáltam az Örsig, ahol még az éjjelnappali hamburgeres is bezárt. Így Burger King lett. Hazamentem. Net bekapcs, hambik megesz, lefürdés, sötöbö. 3-4 körül még mindig fenn voltam, mert annyira fáradt voltam, hogy nem tudtam aludni. Csörög a telefonom. OK, a helyzet: húzok át haverokhoz. Első metróra felül, elmegyek Kökire. Szombattól vasárnapig konzolparti, majd hazamegyek. Ugye utoljára Péntek reggel volt csukva a szemem, most meg vasárnap van. Hazamegyek, anyám megszólal: menjek el ide oda amoda intézkedni. Elmentem. Hazamegyek, ugye hétfőre tanulni kéne. 2 órát bírtam, majd megéheztem. Kivételesen Pizza Hut-ot akartam enni, ami legközelebb a Király utcában van. Nosza. Felöltözés, hármas metró, 4-es villinger. Előtte farmert cseréltem, így míg a régibe volt egy csomó pzs, ebbe nem volt. Erre csak a metrón jöttem rá, és mivel már akkor is megvoltam fázva, nem jött jól. Szipogtam, szsószerint csöpögött az orrom. Kín volt. Odaérek, rendelek, 20 perc. Sétálás a jéghideg szélben. Megkapom. Szállnék fel 4-esre, nem lehet pizzával felszállni. Mondom jó. Leszállok, elsétálok a Király utcától a Nyugati-ig (a jegesz széllel szemben). Nem nagy táv, de pont akkor volt olyan kurvahideg jeges szél, aminek köszönhetően vagyok itthon és pihenek meg forró teát iszok. Közben perzse csöpögött az orrom. Hazaérek. Net bekapcs, pizza megesz, orr kifúj (sírtam örömömben), fürdés, sötöbö, TV-zés, mert valamire elkell aludni. Így hétfőn, fél 2-kor sikerült is elaludnom, majd ugye 6:00-kor vekker csörgés…. Fincsi volt.

Szóval egy átlagos Benyós hétvége így teltik nekem. Ejjh. 😀

h1

Új Külalak

2008. december 8.

Csakhogy ne lepődjönmeg senki. 😀
Az avatarom cserélve lett (A Harukóson úgy sel átszott semmi), és felül lett egy kis kép az oldalon, méghozzá a TOP 20 női bunyóskari listámból Akira Kazama (Rival Schools) ruhájából az egyik kis halálfejes rész. A header-t még nem tudom cserélem e, de ha igen, tuti Angel-es lesz az is. 😀 Lassan meg szerkeszgetek egy új Benyós cikket, tessék várni nyugodtan, és nem temetni a blogomat. 😀